Miből lesz a cserebogár?
Röviden: Nem a komposztból… 
A komposzt rostálásakor rengeteg élőlénnyel találkozhatunk, többek között rovarlárvákkal is. Sokan azt mondják, hogy a komposztjuk tele van cserebogár pajorokkal.
Érdemes azonban jobban szemügyre venni a komposztból előkerülő pajort, hogy tisztázzuk, milyen bogárnak a lárvájával is találkoztunk.
Ha a pajor vajszínű, hossza: 2-3 cm, lábai rövidek: 2-3 mm-esek, fejének átmérője kisebb, mint a testének átmérője, a szájszerve pedig kicsi, alig látszik, akkor az a rózsabogár lárvája. A komposztban leggyakrabban vele találkozhatunk, mivel elhalt, bomlófélben lévő növényi részekkel, fás anyagokkal táplálkozik, így ''segíti a komposzt átalakulását''.
Ha a pajor vajszínű, hossza: 2-3 cm, lábai hosszúak (8-10 mm-esek); fejének átmérője ugyanakkora, mint a testének átmérője, a szájszerve pedig erős akkor az a cserebogár pajor, ami elrágja a fás szárú növények élő gyökereit, és ezzel igen nagy kárt tud tenni a kiskertben.
''Ha meggyőződtünk róla, hogy rózsabogár-pajorok maradtak fent a rostánkon, akkor azokat tegyük vissza a komposztálónkba, hogy tovább dolgozhassanak a komposzt előállításán.''
