Lássuk milyen trükkökkel tudjuk hatékonyan komposztálni a levágott füvet!
''A lenyírt fű értékes, tápanyagban gazdag, szerves hulladék'', de eredményesen csak bizonyos segédanyagok hozzáadásával komposztálható. Ha a levágott füvet halomba rakjuk, az hamar felmelegszik. Ennek oka, hogy a mikroorganizmusok elegendő táplálékot találnak és robbanásszerűen elszaporodnak. A magas hőmérséklet, párosulva a kiáramló sejtnedvekkel az anyag összetömörödéséhez vezet, csökken az halomban lévő oxigén, ami gyors erjedési folyamatot – rothadást – eredményez. Ezt a kellemetlen szag és a muslicák megjelenése is jelzi.
Ahhoz, hogy mindezt elkerülhessük, ''a lenyírt füvet – amilyen gyorsan csak lehet – alaposan keverjük össze faaprítékkal vagy faforgáccsal (1:1 arányban), és így már a komposztálóba tehetjük''. Ne felejtsük el a komposztot ''forgatni'', hogy levegő jelenlétében zajló folyamat – korhadás – induljon be. A faaprítékot többször is felhasználhatjuk, mivel a fű komposzttá alakulásának kezdeti, kritikus szakasza után (kb. 1 hét) az apríték még szinte érintetlen állapotban marad.
''Ha gyakran nyírjuk a füvet'' (a növekedés csúcsidejében hetente egyszer), ''és'' nem gyűjtjük össze, hanem ''helyben hagyjuk'' a lenyírt füvet, az hamar elkorhad. 
A levágott fűszálak behullanak az állók közé, ''ott remek trágya lesz belőle, nedvesen tartja a talajt, hasznos a gyomnövények ellen, és aktiválja a talaj élőlényeit, serkenti a gilisztákat.
Röviden tehát: a fű komposztálása leginkább a nagy nedvességtartalom miatt okoz gondot. Emiatt tapadnak össze a fűszálak, kiszorul a levegő, és ebben az anaerob környezetben beindul a rothadási folyamat. Amellett hogy kellemetlen szagot áraszt, a nitrogéntartalom is jelentős mértékben csökken, ugyanis gáz formájában eltávozik.
