A Humusz Szövetség országos kampányának fő célja a lakosság szemléletformálása olyan tanácsokkal, mindennapi tippekkel, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzését, más megközelítésben az átgondolt fogyasztást és a hulladékszegény életmód terjedését segítik. A civil szervezet tagszervezeteivel együttműködésben valósítja meg a turnét, Nulla Hulladék Hálózatának jelenleg 52 helyi civil szervezet a tagja.
Az elmúlt évek egyre intenzívebb kampányai nyomán a lakosság számára egyre nyilvánvalóbb környezetvédelmi probléma lett a hulladék. A hulladékkezelési módszerek környezeti szempontú rangsorolásában a törvény szerint is a környezeti szempontból legkedvezőtlenebb megoldás a hulladék lerakása, illetve égetése. Ennél csupán egy fokkal jobb az anyagában történő újrahasznosítás. Kevesen tudják azonban, hogy az ezt segítő kapacitások, illetve a hulladékból származó ún. másodnyersanyagok felvevőpiaca az ipari oldalon egyelőre alig alakult ki hazánkban. A gyakorlatban a szelektíven gyűjtött hulladékunk nagy része külföldön végzi, azaz értékes alapanyagokat exportálunk, tovább növelve a gazdasági függőségünket. Ráadásul az újrahasznosítás csak akkor nyer értelmet, ha a fogyasztók később a visszanyert anyagokból készült termékeket választják, ami egyáltalán nem jellemző szempont a vásárlásoknál ma Magyarországon. Ezeknél kisebb környezeti terhelést jelent az újrahasználat (avagy újratöltés), amelyre csomagolások tekintetében Magyarországon elvétve találunk példát. Vitathatatlanul a legkörnyezetkímélőbb az a fogyasztási mód, amely során eleve cél, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ez az ún. hulladékos hierarchia, amelyben a megelőzés kap prioritást.
//„A nulla hulladék célkitűzés nem technológiai megoldás vagy szolgáltatás, inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus. A megelőzés jegyében a fogyasztást és a termelést kell hulladékszegénnyé tenni.”// – mondta el Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség elnöke. //„Ezt kiegészítő más hulladékcsökkentő módokat is népszerűsítünk programunkban, így a komposztálást, az újrahasználatot és az újrahasznosítást. Az összetett megközelítés mutatja, hogy nem csak a hulladékgazdálkodók feladatáról van szó. A közös gondolkodásba a társadalom számos csoportját be kell, be lehet vonni. A gondolatokat sem szűkíthetjük le csak a hulladékkezelési módokra, helyette, mellette önismeretre, folyamatos kreatív tanulásra, közösségépítésre, együttműködésre, önellátásra, helyi önrendelkezésre, rugalmas struktúrák kialakítására kell törekednünk.”//
''//A VOLT fesztiválon ill a Balaton Bike Festen szeretettel várjuk az érdeklődőket 2013. július 4-6 között ill. augusztus 24-én között a Nulla Hulladék standnál olyan programelemekkel, mint a Re-Set Gondold újra! társasjáték, totók és kvízjátékok. A látogatók a helyszín a nulla hulladékos 10 pontot részletesen bemutató kiállításon ismerkedhetnek a témával, amelyek mellé számos mindennapi hasznos tanácsokat tartalmazó kiadványokat is kínálunk. Standunkon maradékokból, hulladékokból készült kézműves foglalkozásokat is tartunk.//''
Más szavakkal: akkor kell végiggondolni, hogy mennyi hulladékot fogunk termelni, amikor leveszünk egy terméket a polcról. A háztartások takarékosabbá tétele, nem csupán a hulladék csökkenését fogja előidézni, hanem több marad a pénztárcában is. A környezettudatos, hulladékcsökkentésre törekvő fogyasztó 10 pontja:
1. Viszek magammal bevásárlólistát, vászontáskát vagy kosarat.
2. Laposra taposom, és szelektíven gyűjtök.
3. Komposztálok.
4. Megjavíttatom, újra használom.
5. Elcserélem, továbbadom.
6. Piacon vásárolok, támogatom a helyi kereskedelmet.
7. Keresem az újrahasznosított termékeket.
8. A visszaválthatót választom.
9. Könyvtárba és kölcsönzőbe járok.
10. Csökkentem a postai levélszemetet.
A Nulla Hulladék Turnéval párhuzamosan, folyamatosan elérhető lesz a kampányt is kiegészítő Trashed c. film. A számos díjat besöprő, a Cannes-i filmfesztivált is megjárt Trashed c. film Candida Brady dokumentum-riportfilmje, amely a világszinten egyre fokozódó hulladékproblémákat tárja fel. A film főszereplője Jeremy Irons keresztül-kasul járta a világot, hogy bemutassa fogyasztói társadalmunk visszásságait, a film zenéjét pedig Vangelis jegyzi. A film – a Humusz Szövetség szakmai közreműködése révén – magyar felirattal is elérhető http://www.humusz.hu/trashed oldalon.
A fesztiválok beharangozói folyamatosan megjelennek a http://www.humusz.hu/nullahulladekturne oldalán, a Humusz Szövetség Facebook oldalán, továbbá a helyi napilapokban is.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Bővebb információ a Humusz Szövetségről: http://www.humusz.hu/bemutatkozunk
További információ a filmről: http://trashedfilm.com/
A nulla hulladékos tíz lépésről bővebben:
''Tíz lépés a hulladékcsökkentésért''
A hulladékcsökkentésnek számos olyan formája a mindennapokban, ami sokat jelent környezeti szempontból, mégsem gondolunk rájuk. Ezeket juttatjuk most az olvasó eszébe. Íme, néhány olyan apró trükk, ami nem követel nagy áldozatot, segítségükkel azonban zölddé varázsoljuk háztartásunkat, kevesebb szemetet termelünk, tudatosabban fogunk fogyasztani és még meg is takarítunk.
1. Viszek magammal bevásárlólistát, vászontáskát vagy kosarat.
Felmérések bizonyítják, hogy a vásárlások 40 százalékát a boltban – többnyire a reklámok hatására – rögtönözzük, ennyi felesleges fogyasztástól kímélhetjük meg pénztárcánkat, ha bevásárlólistát készítünk. Ne fogadjuk el, különösképpen ne vegyünk nejlonzacskót, hordjunk magunkkal vászonszatyrot!
2. Laposra taposom, és szelektíven gyűjtök.
A szelektív gyűjtés fontos, ezért legyen mindenki számára alapvető, de a háztartási hulladék csak nagyon kis részére nyújt megoldást. A társasházaknál, intézményeknél érdemes megfontolni a házhoz menő szelektív gyűjtés megrendelését, mert bizonyítottan nő a gyűjtési kedv és a gyűjtők aránya, valamint jelentős megtakarításokat lehet vele elérni, hiszen a válogatott hulladéknak piaca van.
3. Komposztálok.
A módszernek nincs költsége, csak a megfelelő ismeretek kellenek ahhoz, hogy egy a kertben felállított komposztálókeretbe miből mennyit dobhatunk bele. Társasházban ugyanúgy lehet komposztálni, mint kertes családi házban, csak egy apró terület kell hozzá. A keletkező komposzttal megspórolhatjuk a műtrágyák, tápok és virágföldek költségét.
4. Megjavíttatom, újra használom.
A túltermelés és a fogyasztási kényszer miatt lett divat, hogyha valami elromlik, akkor azt kidobjuk. Ezt a pazarlást kerülhetjük el azzal, ha már vásárláskor olyan jó minőségű terméket veszünk, ami javítható, van hozzá alkatrész és szervízhálózat. Az újrahasználat csak a kreativitáson múlik, mert egy tárgynak rengeteg funkciója lehet azon kívül, amit a gyártók kitaláltak neki.
5. Elcserélem, továbbadom.
Csináljunk félévente lomtalanítást otthonunkban, nézzük át, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek épek, de mégsem használjuk. Ezeket adjuk tovább el cserebere börzéken. Mutassunk példát azzal, hogy elajándékozzuk vagy adományként kínáljuk a számunkra már felesleges tárgyakat.
6. Piacon vásárolok, támogatom a helyi kereskedelmet.
A piacozáshoz a friss áru önmagában meggyőző érv, de az is fontos, hogy a hazai termelőktől való vásárlással magunk is segítjük a munkahelyek megőrzését. A választásunk ráadásul környezettudatos, hiszen a rövidebb szállítás, tárolás kevesebb szennyezéssel jár. A helyi élelmiszer gyorsabban kerül az asztalunkra, vagyis – a külföldről ideszállított áruval szemben – itt nincs szükség a rengeteg tartósítószerre sem.
7. Keresem az újrahasznosított termékeket.
A szelektív gyűjtésnek kizárólag akkor van értelme, ha az abból készült újrahasznosított termékeket vesszük. Ha tehát az első lépést megtettük, akkor tegyünk azért is, hogy az anyagok valóban körforgásban maradjanak. Külföldön az újrahasznosított dizájntermékek a legdivatosabbak közé tartoznak.
8. A visszaválthatót választom.
A betétdíjas csomagolások épségben visszajutnak a gyártóhoz, ahol kimossák és újratöltik. Van annál környezetkímélőbb módszer, mint ugyanazt a terméket újra és újra használni? Ha visszaváltható csomagolásban vesszük italunkat, akkor a csomagolás árát visszakapjuk, amit egyébként az eldobható csomagolásnál is kifizettetnek velünk. Utóbbit a kukánknak vesszük.
9. Könyvtárba és kölcsönzőbe járok.
A közösségi, közös használatról van itt szó. Az egyenként megvásárolt sok száz ugyanolyan tárgy helyett később csak egyetlen hulladék fog keletkezni. DVD-t, alkalmi sportoláshoz felszereléseket, jelmezeket, barkácsgépeket kölcsönzőkből szerezzünk. Ajánljuk mindenkinek a figyelmébe a könyvtárakat is. Saját ritkábban használt tárgyainkat – fűnyíró, létra, szerszámok stb. – osszuk meg másokkal!
10. Csökkentem a postai levélszemetet.
A papírhulladék tetemes részét a postai levélszemét adja. A kéretlen levelek ellen csak kevés jogi védelmünk van. Mindenesetre társasházban legyen ezeknek egy közös gyűjtőhelye, gondoskodjunk a szelektív gyűjtésükről, ragasszunk ki elutasító matricát a postaládára. A direkt marketing ellen védhetjük magunkat azzal, hogy a Központi Nyilvántartóban és a telefontársaságoknál titkosítjuk adatainkat. A nyereményjátékoknál olvassuk el az apró betűs részt, mert aláírásunkkal ilyenkor hatalmazzuk fel a gyártókat arra, hogy megtöltsék postaládánkat a reklámleveleikkel.
