A hónap önkéntese - augusztus: András

Lead kép
hónap önkéntese
Lead szöveg
Mihályi András az előző év végén csatlakozott önkéntes csapatunkhoz. Azóta korábbi tapasztalatait felhasználva rengeteget segített a kommunikációs stábunknak, valamint időről időre más feladatkörökben is lelkesen támogatja a munkánkat. Az alábbiakban a vele készült miniinterjút olvashatjátok.

 

1. Mivel foglalkozol?

Sportújságíró voltam az eddigi majdnem három évtizedben, amióta dolgozom, de ebben a szakmában is sok a monotónia, rá kellett döbbennem, hogy meguntam. Az okosok azt mondják, hétévente váltani kell, én most épp a negyedik ilyen ciklust fejezem be, és nekem most lett nagyon válthatnékom. Lehet, hogy ez a midlife crisis? :)

 

2. Milyen szervezeteknél önkénteskedsz?

A gyerekeim Waldorf-intézményeiben önkénteskedem a legtöbbet – a nagyobbik iskolás, a kisebbik óvodás –, mert ott a szülői önkéntesség alap, rengeteg múlik rajta, például hogy a lányaink-fiaink milyen körülmények közé járnak egész évben minden nap. Ezen kívül az olyan önkénteskedések érdekelnek leginkább, amiknek keretében a környezetünket védjük, tisztítjuk, szépítjük, így kerültem kapcsolatba a Zöldövezet Társulással, vagy ezért érdekel például a PET Kupa. Nagyon fontosak ezek a szerveződések, nekem pedig különösen.

 

3. Mióta vagy önkéntes a Zöldövezetnél?

Ha minden igaz, 2022. december 3. óta. Azon a szombaton vettem részt az első zöldövezetes programomon. Nagykovácsi mellett egy lelkes és mindenre elszánt csapattal segítettünk rendbe tenni Magyarország egyik különleges, Európa Diplomás területét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakértő munkatársainak irányítása mellett.

 

4. Miért szeretsz itt önkénteskedni?

Mert minden pillanatban azt érzem, hogy valami hasznosat csinálunk, amivel hozzáteszünk a világunkhoz, és nem elveszünk belőle, mint oly sokan oly sok káros tevékenységgel. Az eddigi munkámmal, az újságírással például az az egyik legnagyobb bajom mostanára, hogy nem érzem, hogy a sokezredik cikkem megírásával kicsit is előremozdítanám a világ szekerét.

 

5. Milyen szempontok alapján döntöd el, hogy jelentkezel-e egy feladatra?

Szinte csak az szokott a szempont lenni, hogy ráérek-e, mert szívesen megyek bármire, nem tudtok olyat mondani, amire ne mennék szívesen.

 

6. Miért fontos számodra az önkéntesség?

Szeretek jót tenni, jó és számomra fontos dolgokban részt venni, szintén vonzó, hogy ilyenkor sok hasonló lelkületű embert ismerhetek meg, no meg hogy ezek a tevékenységek általában alaposan meg is mozgatnak, és a végén kellemesen fáradtan érek haza. De a legfontosabb, hogy hasznosnak érezzem magam, és persze ha már a médiából jöttem, valahol természetes volt, hogy ezen a területen is próbálok a Zöldövezetnek segíteni. Nemrég volt egy olyan hét, amikor azt számolgattam, hogy épp öt darab általam szervezett médiamegjelenés volt folyamatban – ez például jó érzéssel töltött el.

 

7. Mi volt a kedvenc feladatod?

Mindig az a kedvenc feladatom, amikor PET-palackokat vagy alumíniumdobozokat kell gyűjteni, bármeddig képes vagyok feltúrni egy zsákot vagy kukát, amíg azt érzem, hogy van még benne ilyen. Az atlétika-vb-n is azt szerettem a legjobban, amikor kimehettem ezeket gyűjteni – hát, volt mit. Nem egyszer előfordult, hogy megláttam fent, a lelátóknál olyan – nem szelektív – hulladékgyűjtőt, amiből már kilógott a szemét, és mellé is potyogott. Nekiálltam csak a flakonokat és a dobozokat összeszedni, és a vége mindig az volt, hogy a kuka alján maradt csak egy kicsi szemét, ami az egyharmadáig sem ért fel. Én ezt élveztem.

 

8. Melyiket választod: kutya vagy macska?

Egész gyerekkoromat végigkísérte a macskánk, amit én hoztam haza tán tízéves koromban, most meg egy kutyánk van, amit a lányom hozott haza nagyjából szintén tízéves korában. Közben meg én valamikor az évek során allergiássá váltam a szőrükre... Szóval egyszerre mindkettő és egyik se sajnos.

 

9. Mi a hobbid?

Na, az sok van, csak időm rá kevés: kertészkedés, kosárlabda, darts, rockkoncertek, gitározás, gőzmozdonyok, vulkánok – de ide sorolom a rendezvényzöldítést is.

Nagyon köszönjük a munkádat, András!